Friss Nature-tanulmány kimutatta, hogy a modern ember mintegy 70 000 éve megtanult a sivatagoktól az esőerdőkig szinte minden élőhelyen boldogulni. Ez a korábban ismeretlen rugalmasság magyarázhatja, miért sikerült a Homo sapiensnek 50 000 éve végleg elhagynia Afrikát és benépesítenie a Földet.
Kanadai, ontariói erdőben 255 titokzatos jel és egy csónak képe került elő a sziklába vésve. Később kiderült: a faragvány a Miatyánk 1611-es svéd változatát rejti rúnákba kódolva. A megfejtés kanadai és svéd kutatópáros közös munkája.
Hogyan nézett ki a neolitikus és bronzkori étrend az Égei-térségben? Tom Maltas archeobotanikus 2025-ben közölt tanulmánya 181 lelőhely maradványait összegezve mutatja be, milyen gabonák és hüvelyesek tartották életben a régió közösségeit Kr. e. 6800 és 1100 között.
Az 1933-ban talált harbini koponya már első pillantásra páratlan volt, de csak most, a DNS- és fehérjeelemzés forradalmi módszereinek köszönhetően bizonyosodott be: a „Sárkányember” a titokzatos gyeniszovai ember legteljesebb ismert maradványa.
Friss régészeti leletek megdöntik azt a régóta fennálló elképzelést, hogy Ausztrália keleti magasföldje lakhatatlan volt a jégkorszak idején. A Kék-hegység Dargan-menhelyén feltárt, 20 000 éves kőeszközök és tűzhelyek bizonyítják: őseink a zord, fagyos éghajlat ellenére is megtelepedtek a hegyvidéken.
Friss tanulmány új megvilágításba helyezi a középkori ágyas temetkezéseket, amelyek elsősorban Németországban, Angliában és Skandináviában fordultak elő. A kutatás szerint ezek a szertartások sokkal összetettebbek voltak, mint korábban hittük, és számos kulturális, társadalmi és érzelmi réteget tárnak fel.
A Genkai-tengerben fekvő Okinosima szigete a Jamato-kori állam legfontosabb rituális központja volt. A sziget sziklái alatt 1954-ben előkerült, aranyberakásos bronz lándzsahüvely most csúcstechnológiás vizsgálatok révén új titkokat árul el a több mint 1500 éves áldozati szertartásokról.
A régészek különös leletet tártak fel: egy hatalmas, közel 2000 éves bőrcipőt. A felfedezést Magna-ban, egy ókori római erődben tették, amely a Hadrianus fal mentén található.
A boszorkánysággal vádoltak mintegy háromnegyede nő volt. Friss tanulmány azt mutatja, ez a munkamegosztásban rejlő kockázatok következménye is: ahol a tej megerjedt, a gyerek megbetegedett ott könnyen megjelent a boszorkányság vádja.
Kölni–oxfordi kutatópáros friss tanulmánya szerint az európai hunok, köztük Attila dinasztiája nyelve, a paleoszibériai jeniszeji nyelvcsaládhoz tartozott. Az eredmény megkérdőjelezi a régóta hangoztatott türk eredetelméletet, és új fényt vet a hunok, valamint ázsiai őseik, a hsziungnuk történetére.
