F. Bakó Enikő: Ha valaki jó, akkor jó

– Hallottad-é?Már meg sem lepődöm azon, hogy nem tudom úgy becsukni a kaput, hogy a szomszédasszony ne tájékoztatna az aznap történtekről.– Ha elmondod, Piros, akkor hallom majd.– Elhagyták Lillát. Igaz, nem vótak összeházasodva, de van egy gyerekük.– Ne fárassz, ez nem lehet igaz!– Pedig most ez az utca híre – erősíti meg a szomszéd.– Jaj, Piros, ugye Ákosról beszélsz, mert kezdek összezavarodni.– Igen, Ákos és Lilla. Itt hagyta azt a gyönyörű Boglárkát, és csak hat utcával költözött lejjebb.– Hm, te láttad Lillát terhesen?– Soha. Márti néni azt mondta, hogy a macskák miatt nem jöttek hozzája. Hogy nehogy elmenjen a gyerek.Már látom, hogy beszélgetnem kell, mert a szomszédasszonyom a kapumra támaszkodva várja a válaszom.– Pedig Ákos kétnaponta itt volt, és vitte az ebédet maguknak. Lilla, ha jól tudom, nem főz.– Mosni se mos, vasalni se vasal, nem is takarít. És otthonról felügyeli az üzletet kámerával, arra bezzeg van ideje. Semmit nem csinál. Ákos még a munkáját is otthagyta, hogy ő otthonról figyelhessen, vagy mi. Szegény, beállt dolgozni a Lillácskának. És most azt mondják, hogy csak azért vót vele, mert Lillácska felcsináltatta magát.– De Piros, Lilla negyvenkét éves. Nem tegnaptól vannak együtt. Mi az, hogy felcsináltatta magát?– Azt beszélik. Ez a jó ember a pékségbe rohant munka előtt, vitte a friss krószant Lillácskának, utána kinyitotta a bótot. Ott vót egész nap. Idegyütt, felvette a frissen főtt ételt, bevásárolt, úgy ért haza. Lillácska meg csak naphosszat ült az ágy tetején. Jártak hozzájuk a takarítók, a férfi vasalta ki Lillácska fehérneműjét is. Mikor a gyerek megszületett, bézárták a bótot, még jó, hogy az a francos kovid béütött. Márti néni is kórházba vót, azt nem is látogatták.– De nem is lehetett látogatni – szólok közbe.– Maszkba igen! És a fészbukon láttad a képeket, karácsunykor műanyag dobozból ették a húslevest, Márti néni meg szenvedett a kórházban. Tudom, mert felhíttam bódog ünnepeket kívánni. Nem dugták ide az orrukat, az összes szobapálma ­gajra ment!– Én egyszer láttam őket. Még a babakocsit is együtt tolták!– De csak az Ákos fürösztötte a Boglárkát és ő is főzött neki, mer Lilla még a tejberizst se volt képes megtanulni, most meg itt sír nekünk, hogy itt hagyta őt az a jó ember. Bezzeg az a másik, a csábító biztosan főz neki.– Biztosan van hibája, Piros, a jó embernek is!– Ugyan, szegény elviselte a lusta feleségét, akinek, az isten nyugosztalja, nyitott az apja egy bótot, mert ugye a párttitkár elvtársnak vót miből. Beletette ezt a jányt a jóba, csak ott ült egész nap a pénztárban, és számolta a pénzt! Nem vette el őt senki, emlékszel, vót neki még a festő Zoli es. Az Ákos meg, biztos ő is menni akart, azt szótt neki, hogy úgy maradt.– Ejh, Piros.– De szép legény az Ákos.– Piros, a negyvenöt évével már öreglegény.– Beköti ennek a fejét az új nő, mérget ihatsz rá! Ilyen sudár embert, aki dolgozik, meg mos, főz, takarít, nem találsz minden utcasarkon. Azt a focit se szereti, meg a sört se.– Te csak tudod, mert jóban vagy velük.– Igen biza, és még a Hildát is jól ismerem, pedig az is egy megesett jány.– Mit jelent, Piros, hogy megesett?– Há van annak is egy gyereke, Gergő! De férje az nincs neki, meg nem is vót. Ebbe a szégyenbe halt bele az anyja, hogy megesett a lánya!– Ma már sok nő vállal egyedül is gyereket. Emancipálódunk!Ösztönösen balra nézek, Piros férje közeledik biciklijével. Piros karba fonja kezét, és folytatja:– Még jó, hogy jön a férjem, mer nem értem én, hogy te mit beszélsz.Lefékez előttünk János.– Olyat mondok magának, hogy azt el se hiszi, de Piros, te sem fogod felfogni, az biztos.– Bökjed már ki! – kéri Piros a férjét.Én az egyik lábamról a másikra állok, lenne dolgom, de nem akarom megsérteni a szomszédokat. János meg csak méreget bennünket, bajusza alatt mosolyog, feljebb tolja szalmakalapját a fején, hümmög, de nem szólal meg, kivár.– Szóval asszony, a te jó embered, az Ákos, aki egy angyal, na, ő is megbotlott.– El is esett szegény – dől a kerítésnek Piros.– Jaj, Piros, hét éve volt a botlás. Most hallottam a pénztáros Erzsitől, neki a tanító néni mesélte, hogy most volt az iskolai beiratkozás, és a Hilda gyerekének is az Ákos az apja. Emlékszel, hogy hét éve még Hilda is a boltban dolgozott. Szóval, Piros, még mindig jó ember az Ákos?– Most két szép gyermeke van, mi változott volna? – karol Piros a férjébe.