Európa alkoholárai: hol a legdrágább és hol a legolcsóbb az ital? Az alkohol ára jelentős eltéréseket mutat Európa különböző országaiban, amit elsősorban az adópolitika határoz meg. Míg egyes országok magas adókkal igyekeznek visszaszorítani az alkoholfogyasztást és a kapcsolódó egészségügyi károkat, addig mások alacsony adókulcsokkal teszik elérhetővé az italt a lakosság számára. Mennyit költenek az európaiak italra? Az Eurostat adatai szerint az EU-ban átlagosan minden 100 euróból 1,50 eurót fordítanak a háztartások alkoholos italokra. Ez az arány azonban országonként jelentősen eltér, ami összefügg az árakkal, az adópolitikával és a fogyasztási szokásokkal egyaránt. Hogyan lehet összehasonlítani az árakat? Az árnívó-index segítségével lehet a legjobban összehasonlítani az alkoholárak különbségeit. Ez a mutató megvizsgálja, hogy ugyanaz a "kosár" alkoholos ital mennyibe kerül az egyes európai országokban. Az EU átlagát 100-ra állítják be, így ha egy adott italválaszték 100 euróba kerül az EU szintjén, az index megmutatja, mennyibe kerülne ugyanez minden egyes országban. Ha egy ország indexe 100 felett van, az azt jelenti, hogy az adott országban drágább az alkohol, mint az EU átlaga. A 100 alatti érték pedig azt mutatja, hogy olcsóbb. A legdrágább: Izland, Norvégia és a skandináv országok A 2024-es adatok szerint Izland a legdrágább hely Európában az alkohol vásárlására, amikor 36 európai országot (EU-tagállamok, csatlakozásra váró országok és EFTA-államok) vizsgálunk. Izlandon az emberek 285 eurót fizetnek azokért az italokért, amelyek az EU-ban átlagosan 100 euróba kerülnek. Ez 185 százalékkal haladja meg az európai átlagot. A rangsor további élmezőnyében Norvégia áll 226 eurós indexszel, majd Finnország 210 euróval és Törökország 203 euróval. Mindez azt jelenti, hogy ezekben az országokban az alkoholos italok többszörösét fizetik az EU átlagának. Írország 198 eurós értékkel szintén közel áll ehhez a szinthez. Érdekesség, hogy a három legdrágább ország mind a skandináv régióban található. A másik két északi ország, Svédország (146 euró) és Dánia (125 euró) szintén az EU átlag felett helyezkedik el. A legolcsóbb: Olaszország, Németország és Ausztria A legalacsonyabb alkoholárakat Olaszországban, Németországban és Ausztriában mérték. Az EU-ban 100 euróba kerülő italok Olaszországban mindössze 84 euróba kerülnek, vagyis az árak 16 százalékkal az európai átlag alatt vannak. Németországban 87 euró, Ausztriában pedig 90 euró az index értéke. Spanyolországban ugyanezekért az italokért 91 eurót fizetnek. Ez azt jelenti, hogy az EU "nagy négyesének" (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország) gazdaságaiban általában olcsóbb az alkohol, mint az európai átlag. Egyedül Franciaország áll az átlag felett 102 eurós értékkel, de ez is csupán 2 százalékos különbséget jelent. A jövedelem nem számít Fontos hangsúlyozni, hogy az árak összehasonlításakor a jövedelmet vagy a kereseteket nem veszik figyelembe, vagyis a rangsor nem tükrözi, hogy az emberek fizetéséhez képest mennyire megfizethetőek az italok. "Fontos különbséget tenni az alkohol ára és az alkohol megfizethetősége között" – magyarázta Colin Angus professzor, a Sheffieldi Egyetem szakértője az Euronews Businessnek nyilatkozva. Egy alacsony alkoholárakkal rendelkező ország, ahol alacsonyak az elkölthető jövedelmek is, még mindig rendelkezhet alacsony megfizethetőségi mutatóval, és fordítva is igaz lehet ez. Az adók döntő szerepe "Az adó kulcsfontosságú tényező az árkülönbségek alakításában... A magasabb alkoholadók az egyik legfontosabb mozgatórugói a magasabb alkoholáraknak egyes európai országokban, különösen Észak-Európában" – tette hozzá Angus. A professzor rámutatott, hogy az észak-európai régiókban, mint például Skandináviában, Írországban és az Egyesült Királyságban, a magasabb adókulcsok általában válaszként születtek a magas alkoholfogyasztási szintekre és az alkohollal kapcsolatos károkra. 2020-ban, az utolsó évben, amikor az Egyesült Királyság még része volt az összehasonlításnak, az index értéke 139 volt, miközben az EU átlaga 100. "A legtöbb mediterrán országban manapság jóval alacsonyabbak az alkoholfogyasztási szintek és a kapcsolódó károk, így kevésbé van szükség magasabb adókulcsokra a túlzott italozás visszaszorítására" – magyarázta Angus. Konkrét példák az adókulcsokra Dr. Jakob Manthey, a Hamburgi Egyetem szakértője szintén hangsúlyozta, hogy bizonyos alkoholos italok magasabb jövedéki adókulcsa a kulcstényező az áreltérésekben. Például 2020-ban az WHO európai régiójában az öt olyan ország, ahol a legmagasabb volt a sör kiskereskedelmi árában az alkoholadók aránya: Finnország, Törökország, Norvégia, Észtország és Izland. Az adók részesedése 28 és 39 százalék között mozgott, és még nagyobb arányú a szeszes italoknál (akár 50 százalék vagy több is lehet). Az alacsony adózású országokban azonban az adó részesedése 10 százalék vagy kevesebb. Az adóemelés kettős célt szolgál "Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi ár nagy része jövedéki adókkal határozható meg" – mondta Manthey az Euronews Businessnek. Rámutatott arra is, hogy az adóemelés nem csak a fogyasztás csökkentéséhez kapcsolódik. "Az adók emelése növeli az állami adóbevételeket is" – tette hozzá. Colin Angus azt is elmagyarázta, hogy egy másik fontos tényező az alkoholadózás mértékének meghatározásában az alkoholtermelés látszik lenni, legalábbis a bor esetében. Európa-szerte azok az országok, amelyek jelentős mennyiségű bort termelnek, szinte kivétel nélkül nulla vagy nagyon alacsony adókulcsokat alkalmaznak a borra. Ezzel szemben a bortermelő országok általában magasabban adóztatják a bort. Összegzés Az európai alkoholárak tehát elsősorban az adópolitika függvényei. Az északi országok magasabb adókkal igyekeznek visszaszorítani az alkoholfogyasztást és védekezni az ezzel járó egészségügyi és társadalmi károk ellen, míg a mediterrán országokban, ahol hagyományosan mérsékeltebb az italozás, alacsonyabbak az adók. A termelő országok pedig védjék saját borágazatukat az alacsony adókulcsokkal.