Miből áll a lízingdíj? Megéri lízingelni?

Egy vagy több új autó beszerzésénél minden vállalkozásnak – és akár egyéni vállalkozónak – érdemes alaposan átgondolnia, hogy melyik konstrukció az ideális a cég pénzügyei szempontjából.

Dönthetünk az egyösszegű vásárlás mellett, ez esetben megússzuk a kamatfizetés költségeit, de a cég mérlegét az autó teljes vételára terheli, így eleve csak abban az esetben jöhet szóba, ha bőven van szabadon felhasználható, likvid tőke a cégben, és azt nem szeretnénk másra – például egy új beruházásra – fordítani.

A második lehetőség a hitelfelvétel, amely inkább akkor jöhet szóba, ha az autót leginkább magáncélokra használjuk, és nem szeretnénk a vállalkozás kereteiben kezelni azt. Egyéni vállalkozóként vagy mikrovállalkozás tulajdonosaként az is előfordulhat, hogy cégként nem megfelelő a hitelképességünk, de magánszemélyként – akár a házastárs jövedelmének bevonásával – könnyedén kaphatunk autóhitelt.

A „készpénzes” vásárlással szemben azonban a magánszemélyként felvett hitelnek szinte csak hátrányai vannak:
– a futamidő elején a kamatteher még igen magas, ezért a törlesztőrészletek nagy hányada kamatfizetésre megy el, a tőketartozás csak lassan csökken
– magánszemélyként meg kell fizetnünk az áfát is, ami Magyarországon nem elhanyagolható, ugyanis a 27%-os áfa mérték Európában a legmagasabb
– ráadásul a hazai kamatszint sem éppen alacsony, így a vásárlók jelentős ellenszélben kénytelenek boldogulni.

Miért jobb a lízing?

A magánszemélyként történő hitelfelvétellel szemben a lízingnek számos előnye van.

1. Hazai viszonylatban talán a legfontosabb, hogy az operatív lízing esetén – mely gyakorlatilag egy tartós bérbeadási szolgáltatás – a lízingdíjak tőkerészre eső áfa-tartalma visszaigényelhető, azaz a 27%-os áfával, mint költségtétellel, eleve nem kell számolni.
2. A Magyarországon jelenleg magas kamatszint is kisebb probléma, hiszen a fizetett bérleti díjak teljes mértékben elszámolhatók költségként, melynek része a lízingdíj kamatrésze is.
3. Mivel a futamidő végén az autó nem kerül a cég tulajdonába, ezért az operatív lízing vagy másnéven tartós bérlet hossza is rugalmasan alakítható. Választhatunk akár rövidebb, például kétéves kifutást, de akár öt évig is használhatjuk a kiválasztott járművet, anélkül, hogy elköteleznénk magunkat annak megvásárlása mellett.
4. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a lízing konstrukcióval az autó vételára nem terheli meg a cég mérlegét, költségként mindössze a havi lízingdíjakkal és opcionálisan az induló bérleti díjjal kell számolni, így a cég meglévő tőkéje beruházásokra, fejlesztésekre vagy egyéb eszközbeszerzésekre használható.

Miből áll a lízingdíj? 

A lízingdíj összetevőit a Next Auto összefoglaló cikke alapján alapvetően két csoportra érdemes bontani. Az egyik ágon a pénzügyi konstrukció költségei és az autó vételára szerepel, mely ez esetben a tőkeösszeg meghatározása miatt szükséges.
Ide tartozik még a regisztrációs adó és az egyéb kisebb illetéktételek, ezek összessége határozza meg a finanszírozási díjat, mely gyakorlatilag egy törlesztőrészletnek felel meg.

A havi lízingdíj mértékére a pénzügyi konstrukció szempontjából lényeges befolyással bír még az, hogy induló – például 20%-os befizetéssel  – vagy 0%-os kezdéssel vesszük igénybe a lízinget. Egy jól felszerelt, középkategóriás kompakt finanszírozási díja 20%-os induló bérleti díj mellett már havi 50 ezer forint környékén megáll, amire már csak az adók és a választott szolgáltatások díja adódik hozzá – mindezek össze lesz a havi lízingdíj, azaz a havi bérleti díj.

Az adók és szolgáltatások havidíja látszólag nagy összeget emészthet fel a finanszírozási díjhoz képest, de ne feledjük el, hogy ezek egy része csak opcionális, választható szolgáltatás, másik részük pedig minden autótulajdonosnál felmerül, gyakorlatilag az üzemeltetés költségei.

Ilyen tételek például:

• Autópálya matrica
• Casco és KGFB biztosítás
• Gépjárműadó
• Cégautóadó (típustól függően)
• Gumiabroncsok cseréje (téli-nyári)
• Időszakos szervizek díja

Amint látható, ezeket a költségeket – a gépjárműadón kívül – akkor is meg kell fizetni, ha magánszemélyként saját autót tartunk fenn, a különbség mindössze annyi, hogy lízing konstrukció esetén ezeket a költségeket mind el is tudjuk számolni hiszen a havi bérleti díj részei, és a társasági adóalapot is csökkentik.

A cégautóadó mértékével egy másik cikkünkben részletesen is foglalkoztunk már, de érdemes tudni, hogy az adó mértéke a teljesítménnyel arányosan változik, tisztán elektromos autók esetén pedig nem kell cégautóadót fizetni. Tehát egy elektromos autó lízingelésével még azt az egyetlen költségtételt is eltüntetjük, ami plusz elem ahhoz képest, mint ha magánszemélyként vásárolnánk új járművet.

Forrás: Next Auto